| Tartalmi kivonat: | A szerzői jog kiindulópontja hosszú ideje az az alapvetés, hogy a védelem azon művek körének biztosított, amelyek egyéni, eredeti jellegűek, azaz a szerző szabad és kreatív döntéseiben jutnak kifejeződésre, és tükrözik alkotójuk személyiségét. Mivel a szerzői jogi védelem automatikusan keletkezik, a védelem fennállta, annak megállapítása és a vizsgálandó kritériumok egyes műtípusok esetében való alkalmazhatósága komoly nehézségeket hozott a felszínre az elmúlt néhány évtizedben, amelyet a mesterséges intelligencia alkalmazásának "berobbanása" még inkább előtérbe helyezett. A tanulmány - felvillantva az alkotói mozgástér alakulását és az Európai Unió Bíróságának a személyiség tükröződése kapcsán tett megállapításait - a szerzői mű meghatározó fogalmi elemeit és a művek "tömegtermelése" következményeinek orvoslására a szakirodalomban tett javaslatokat vizsgálja, valamint Szpunar főtanácsnok 2025. májusi indítványát elemezve arra jut, hogy bár egy mű szerzői jogi minősítését esetről esetre lehet elvégezni, ennek folyamatában változásokra óhatatlanul szükség lesz. Ez nemcsak a bizonyítási teher és a meglévő vélelmeink alakulásában, hanem a vizsgálathoz igénybe vett eszközök körében és jellegében is megmutatkozhat, és szükség is lesz rájuk, különben a szerzők - a népmesék alkotóihoz hasonlóan - "feloldódnak" a kulturális piacon.
|
|---|