|
|
|
|
| LEADER |
00000nab a2200000 i 4500 |
| 001 |
publ2783 |
| 005 |
20251030085355.0 |
| 008 |
251029s2025 hu o 0|| Magyar d |
| 022 |
|
|
|a 1787-3223
|
| 024 |
7 |
|
|a 10.69695/ias.2025.3.04
|2 doi
|
| 024 |
7 |
|
|a 36405160
|2 mtmt
|
| 040 |
|
|
|a PPKE Publikáció Repozitórium
|b hun
|
| 041 |
|
|
|a Magyar
|
| 100 |
1 |
|
|a Andok Mónika
|
| 245 |
1 |
0 |
|a Mesterségesintelligencia-jártasság
|h [elektronikus dokumentum] /
|c Andok Mónika
|
| 260 |
|
|
|c 2025
|
| 300 |
|
|
|a 18
|
| 300 |
|
|
|a 43-60
|
| 490 |
0 |
|
|a IUSTUM AEQUUM SALUTARE
|v 21 No. 3
|
| 520 |
3 |
|
|a A médiaműveltség és a mesterséges intelligencia műveltség a 21. század alapvető készségei. Nélkülözhetetlenek az oktatásban, a munkaerőpiacon és a digitális állampolgárság szempontjából is. Ezért kiemelten fontos a készségek pontos definiálása, a használati keretek kijelölése, s a mérési eszközök kialakítása, valamint megismertetése a szakmai közönséggel. A tanulmány ehhez kapcsolódóan három fő területre fókuszál. Elsőként a médiaműveltség és a mesterséges intelligencia műveltség kapcsolatát mutatja be. Majd ezt követően a mesterséges intelligencia műveltség keretrendszerét ismerteti a felsőoktatás vonatkozásában. Záráskén pedig bemutatja a mesterséges intelligencia műveltség mérésére alkalmas eszközöket. A tanulmány ennek megfelelően először az UNESCO digitális készségek keretrendszerét mutatja be. A médiaműveltség után a tanulmány a mesterséges intelligencia műveltség kérdését tárgyalja. A mesterséges intelligencia műveltséget többféleképpen értelmezték és definiálták. Ng és munkatársai négy fő területet azonosítottak: a mesterséges intelligencia ismeretét és megértését, a mesterséges intelligencia használatának és alkalmazásának képességeit, a mesterséges intelligencia értékelésének és létrehozásának képességét, valamint az etikai szempontok. Ezt követően a tanulmány az UNESCO AI Literacy for Students keretrendszerét mutatja be, mely 12 kompetenciát vázol fel négy dimenzióban, az emberközpontú gondolkodás, az etika az MI-ban, MI-technikák és alkalmazások, valamint MI-rendszertervezés. Ezek a kompetenciák a fejlődés három szintjét ölelik fel: a megértés, az alkalmazás és az alkotás szintjeit. A tanulmány harmadik nagy egységében a rendelkezésünkre álló mérőeszközöket mutatjuk be az AI Literacy szemszögéből.
|
| 520 |
3 |
|
|a Media literacy and AI literacy are essential skills of the 21st century. They are indispensable in education, the labor market, and digital citizenship. Therefore, it is of utmost importance to define the skills precisely, to define the framework of use, and to develop measurement tools and to make them known to the professional audience. The study focuses on three main areas in this regard. First, it presents the relationship between media literacy and AI literacy. Then, it introduces the AI literacy framework in higher education. Finally, it presents tools suitable for measuring AI literacy. Accordingly, the study first presents the UNESCO Digital Skills Framework. After media literacy, the study discusses the issue of AI literacy. AI literacy has been interpreted and defined in various ways. Ng and colleagues identified four main areas: knowledge and understanding of AI, the ability to use and apply AI, the ability to evaluate and create AI, and ethical considerations. The paper then presents the UNESCO AI Literacy for Students framework, which outlines 12 competencies in four dimensions: Human-Centered Thinking, Ethics in AI, AI Techniques and Applications, and AI System Design. These competencies span three levels of development: Understanding, Applying, and Creating. In the third major unit of the paper, we present the available measurement tools from the perspective of AI Literacy.
|
| 856 |
4 |
0 |
|u https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/2783/1/2025-03_04_Andok.pdf
|z Dokumentum-elérés
|