| 520 |
3 |
|
|a A jog és az erkölcs összetartozása köztudott tény. Az erények részei az erkölcsnek, így azok a jogban is megjelennek. Nemcsak a pozitív jogban, hanem a törvényszövegek betűi mögött is. Erényes – a szó hagyományos értelmében – csak az ember lehet. Az ember emberivé válásának szükségszerű feltétele az erényesség. A 10 éves Ptk. rendelkezik egy emberképpel, amelyet erényekkel lehet és kell felruházni. Így merül fel az a kérdés, hogy meg lehet-e találni a filozófiatörténet évezredei alatt formálódott erényeket a 10 éves Ptk. soraiban és sorai között. Amennyiben igen, általuk lehet finomítani a Ptk. általános emberképét.Sokféle erénylista létezik. Bővelkedik benne a morálfilozófia történet az ókori görögöktől, a rómaiakon, a keresztény erkölcsfilozófián, a felvilágosodáson, és az azt követő évszázadok változatos filozófiai iskoláin keresztül, egészen a kortárs filozófiai irányzatokig. A mai erény-katalógusok közül a népszerű kortárs francia filozófus, André Compte-Sponville közérthető katalógusa az, ami szélesebb közönséghez eljutott. Az ő listájában fellelhető erények közül az udvariasság, a hűség, a bölcs elővigyázatosság, a mértékletesség, a bátorság, a nagylelkűség és a humor erényeit próbáljuk jogszabályhelyekben felismerni és rövid magyarázattal igazolni. Vannak olyan erények, amelyeket könnyebben azonosíthatunk, és vannak amelyeket szinte lehetetlen megtalálnunk. Az ember az ezeknek való megfelelés által válhat olyanná, amilyennek egy törvényszöveg mögött meghúzódó ideális kiválóságnak lennie kell. Ez a kísérlet –Montaigne-re utalva – segítségünkre lehet abban, hogy jól és helyesen tudjuk játszani az ember szerepét.
|