A jogképesség ‘árnyalatai’ A polgári jogi jogalanyiság fogalmának kiterjesztő értelmezése felé? /
A tanulmány célja az emberi jogképesség kezdetével kapcsolatos újabb jelenségeknek a bemutatása a terhesség-megszakítás és az in vitro fertilizáció területén. Ezek elsősorban az Egyesült Államok jogalkotásában és joggyakorlatában merültek fel az utóbbi években, és ismét felszínre hozták a ʻpro life’...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Published: |
2025
|
| Series: | IUSTUM AEQUUM SALUTARE
21 No. 1 |
| doi: | 10.69695/ias.2025.1.06 |
| mtmt: | 36080657 |
| Online Access: | https://publikacio.ppke.hu/2676 |
| Summary: | A tanulmány célja az emberi jogképesség kezdetével kapcsolatos újabb jelenségeknek a bemutatása a terhesség-megszakítás és az in vitro fertilizáció területén. Ezek elsősorban az Egyesült Államok jogalkotásában és joggyakorlatában merültek fel az utóbbi években, és ismét felszínre hozták a ʻpro life’ és ʻpro choice’ vitákat. A 2022-es Dobbs-ügyben a szövetségi Supreme Court megváltoztatta az évtizedek óta fennálló gyakorlatot a terhesség-megszakítás területén, amely alapvető változásokat hozott tagállami szinten. Ebből fakadóan az anyatesten kívüli művi megtermékenyítés esetén is komoly kérdések merülnek fel az in vitro embrió jogi státusza vonatkozásában. A jogi szabályozás és a joggyakorlat általában külön kezeli e két témakört, a tanulmány ugyanakkor rávilágít arra, hogy nem koherens a jogi környezet akkor, ha az embrió jogi státusza, az ember jogalanyiságának kezdete attól a ténytől függ, hogy az embrió fizikailag hol helyezkedik el, az anyatesten belül vagy az anyatesten kívül. Mind a jogi szabályozás, mind a joggyakorlat felmutat olyan tendenciákat, amelyek a magzat vagy az embrió személy mivoltát emelik ki, kiterjesztve rájuk a polgári jogi jogalanyiságot valamilyen formában. Noha egységes álláspont nincsen, de az életvédő nézőpontok jogilag is egyre hangsúlyosabban fogalmazódnak meg. The study aims to present recent phenomena related to the onset of legal capacity in the areas of abortion and in vitro fertilization. These issues have primarily emerged in the United States' legislation and jurisprudence in recent years, and have brought the ʻpro life' and ʻpro choice' debates back to the surface. In the 2022 Dobbs case, the U.S. Supreme Court overturned long-standing precedents in the field of abortion, leading to fundamental changes at the state level. As a result, significant questions have also arisen regarding the legal status of in vitro embryos in cases of artificial fertilization outside the mother’s body. While legal regulation and jurisprudence typically treat these two issues separately, the study highlights that the legal environment lacks coherence when the legal status of the embryo and the beginning of legal personhood depend on whether the embryo is physically located inside or outside the mother’s womb. Both legal regulations and jurisprudence show a tendency that emphasize the personhood of the fetus or embryo, extending civil legal personhood to them in some form. Although there is no uniform position, pro-life viewpoints are increasingly articulated in law. |
|---|---|
| Physical Description: | 16 69-84 |
| ISSN: | 1787-3223 |