A célba vett emberi méltóság A jogvédelem ítélkezési tapasztalatai /

A méltóságsértésre alapított kereseteknél a bíróság nem kerülheti meg annak tisztázását, hogy pontosan mit tekint méltóságsértő megnyilvánulásnak, amellyel a tényállás megvalósul. Ebben nehézséget okoz, hogy régi Ptk. joggyakorlata fölött – a megváltozott jogi környezet és kiemelten az Alaptörvény h...

Teljes leírás

Bibliográfiai részletek
Szerző: Kovács Helga
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2025
Sorozat:IUSTUM AEQUUM SALUTARE 21 No. 1
doi:10.69695/ias.2025.1.08

mtmt:36080652
Online Access:https://publikacio.ppke.hu/2675

MARC

LEADER 00000nab a2200000 i 4500
001 publ2675
005 20250610092040.0
008 250610s2025 hu o 0|| Magyar d
022 |a 1787-3223 
024 7 |a 10.69695/ias.2025.1.08  |2 doi 
024 7 |a 36080652  |2 mtmt 
040 |a PPKE Publikáció Repozitórium  |b hun 
041 |a Magyar 
100 1 |a Kovács Helga 
245 1 2 |a A célba vett emberi méltóság   |h [elektronikus dokumentum] :  |b A jogvédelem ítélkezési tapasztalatai /  |c  Kovács Helga 
260 |c 2025 
300 |a 121-135 
490 0 |a IUSTUM AEQUUM SALUTARE  |v 21 No. 1 
520 3 |a A méltóságsértésre alapított kereseteknél a bíróság nem kerülheti meg annak tisztázását, hogy pontosan mit tekint méltóságsértő megnyilvánulásnak, amellyel a tényállás megvalósul. Ebben nehézséget okoz, hogy régi Ptk. joggyakorlata fölött – a megváltozott jogi környezet és kiemelten az Alaptörvény hatása miatt – eljárt az idő. Az emberi méltóság jogi fogalmának közelebbi (törvényi definíciót nélkülöző) meghatározása érdekében az Alkotmánybíróság bizonyos értelmezési szempontokkal fokozatosan hozzájárult a joggyakorlat alakulásához. Ebben a tanulmányban azt vizsgálom, hogyan hatott az emberi méltóság megsértésének jogi megítélésére a szólásszabadság egyre inkább megengedő értelmezése. Bemutatom továbbá, hogy elképzelhető-e más, közvetett módon megelőzni a tömeges jogsértéseket az emberi méltóság hatékonyabb védelme érdekében. 
856 4 0 |u https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/2675/1/IAS_2025-01_08_Kovacs.pdf  |z Dokumentum-elérés