A célba vett emberi méltóság A jogvédelem ítélkezési tapasztalatai /
A méltóságsértésre alapított kereseteknél a bíróság nem kerülheti meg annak tisztázását, hogy pontosan mit tekint méltóságsértő megnyilvánulásnak, amellyel a tényállás megvalósul. Ebben nehézséget okoz, hogy régi Ptk. joggyakorlata fölött – a megváltozott jogi környezet és kiemelten az Alaptörvény h...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Published: |
2025
|
| Series: | IUSTUM AEQUUM SALUTARE
21 No. 1 |
| doi: | 10.69695/ias.2025.1.08 |
| mtmt: | 36080652 |
| Online Access: | https://publikacio.ppke.hu/2675 |
| Summary: | A méltóságsértésre alapított kereseteknél a bíróság nem kerülheti meg annak tisztázását, hogy pontosan mit tekint méltóságsértő megnyilvánulásnak, amellyel a tényállás megvalósul. Ebben nehézséget okoz, hogy régi Ptk. joggyakorlata fölött – a megváltozott jogi környezet és kiemelten az Alaptörvény hatása miatt – eljárt az idő. Az emberi méltóság jogi fogalmának közelebbi (törvényi definíciót nélkülöző) meghatározása érdekében az Alkotmánybíróság bizonyos értelmezési szempontokkal fokozatosan hozzájárult a joggyakorlat alakulásához. Ebben a tanulmányban azt vizsgálom, hogyan hatott az emberi méltóság megsértésének jogi megítélésére a szólásszabadság egyre inkább megengedő értelmezése. Bemutatom továbbá, hogy elképzelhető-e más, közvetett módon megelőzni a tömeges jogsértéseket az emberi méltóság hatékonyabb védelme érdekében. |
|---|---|
| Physical Description: | 121-135 |
| ISSN: | 1787-3223 |