A fenntartható települések fogalmának jogi építőkövei, a digitalizáció fényében

Az emberiségnek az elmúlt évtizedekben szembe kellett néznie az éghajlatváltozás hatásaival, és felismerte, hogy azonnali cselekvésre van szükség a káros hatások leküzdése érdekében. Az Egyesült Nemzetek Szervezete mint legfontosabb nemzetközi szereplő, 2015-ben fogadta el a fenntartható fejlődési c...

Teljes leírás

Bibliográfiai részletek
Szerző: Sziebig Orsolya Johanna
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2024
Sorozat:IUSTUM AEQUUM SALUTARE 20 No. 4
doi:10.69695/ias.2024.4.05

mtmt:35652632
Online Access:https://publikacio.ppke.hu/2809
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:Az emberiségnek az elmúlt évtizedekben szembe kellett néznie az éghajlatváltozás hatásaival, és felismerte, hogy azonnali cselekvésre van szükség a káros hatások leküzdése érdekében. Az Egyesült Nemzetek Szervezete mint legfontosabb nemzetközi szereplő, 2015-ben fogadta el a fenntartható fejlődési célokat, amelyek átfogó keretet határoznak meg a fenntarthatóság érdekében, 2030-ig. A 11. SDG kifejezetten a fenntartható, befogadó és élhető emberi településekre koncentrál, számos feladatot részletezve a nemzetközi közösség számára. Ezek a települések az európai szféra számára is jelentősek, hiszen az európai polgárok egyre nagyobb hányada él urbanizált környezetben. A digitalizáció növekvő szerepet játszik, sőt a mesterséges intelligencia is utat talált a mindennapjainkba. Jelen tanulmányban a zöld demokrácia jogi meghatározására és rövid történetére koncentrálok a fenntartható emberi települések keretein belül. A fő kutatási kérdés az, hogy létezik-e konkrét definíciója a zöld demokráciának, és milyen kapcsolat azonosítható a fenntartható települések jogi elemei és a zöld demokrácia építőkövei között. Kiemelem továbbá a digitális megoldások fontosságát és a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságának előnyeit és hátrányait. Különös hangsúlyt kapnak az emberi jogok, ideértve a harmadik generációs jogokat, köztük az élelemhez és a vízhez való jogokat.
In the last couple of decades, humanity has been facing the impact of climate change and has realised the need for immediate action to combat the adverse effects. The United Nations, the key global actor, accepted the Sustainable Development Goals in 2015, setting a comprehensive agenda for sustainability until 2030. SDG 11 concentrates explicitly on sustainable, inclusive and liveable human settlements, detailing several tasks for the international community. Such settlements are also significant for the European sphere, as a growing percentage of European citizens live in urbanised surroundings. Digitalisation plays a growing role; even artificial intelligence has found its way into our everyday lives. In this article, I am concentrating on the legal definition and short history of green democracy within the frames of sustainable human settlements. The main research question is whether there is a concrete definition of a green democracy and what the main connection is between the legal elements of sustainable livelihoods and the building stones of a green democracy. I am also highlighting the importance of digital solutions and the pros and cons of the applicability of artificial intelligence. There is a particular focus on human rights, as well as on third-generation rights, including the right to food and the right to water.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:16
103-117
ISSN:1787-3223