| 520 |
3 |
|
|a Bár jogrendszerünkben az emléktörvények a mai napig viszonylag nagy számban vannak jelen, mivel kötelező magatartási szabályt nem vagy alig tartalmaznak, a jog fogalmának kérdését elemi erővel vetik fel. Lehet-e a jogban a történeti emlékezetnek helye, vagy a jogalkotó csak feleslegesen terheli ezzel a jogrendszert? Tanulmányomban mindazonáltal nem ezekkel az izgalmas elvi problémákkal foglalkozom, hanem emléktörvényeink történeti hagyományára összpontosítok, mindenekelőtt azt az első jogalkotást keresve, ami már egyértelműen emléktörvénynek mondható. Ezt követően a XIX. század első felében keletkezett korai emléktörvényeink világát mutatom be, a rendi országgyűléseknek e jogalkotási termékeit négy, azaz egyházi vonatkozású döntést megörökítő, alapítványokról szóló, nagy nemzeti intézményalapításainkkal kapcsolatos emléktörvények, illetve a „modern” emléktörvény születése címek alá sorolva be. Legvégül kifejtem az álláspontomat, hogy miért tekintem emléktörvényeknek az általam ismertetett joganyagokat mérvadó szerzők eltérő véleménye dacára, ami egyben megindokolja, hogy miért teszek kísérletet emléktörvényeink történeti fejlődésében a kezdeti ív átfogó és kontrasztos megrajzolására. Munkám elsősorban a történeti törvénytárunkból felkutatott joganyagokon, illetve azoknak az említett szempontok szerinti rendszerezésén alapul – jelen írásomban a készülő, csak 2027-ben megjelentetni tervezett „Emléktörvényeink” című könyvem első fejezetének anyagával ismerkedhet meg előzetesen, illetve fogalmazhatja meg róla véleményét még a kötet kéziratának lezárása előtt az olvasó.
|