Algoritmikus elfogultság mint jogi dilemma
A tanulmány az algoritmikus elfogultságot mint jogi dilemmát vizsgálja, bemutatva a jelenség fogalmi alapjait, hatásait és a szabályozási kihívásokat. Bemutatjuk az Egyesült Államok széttöredezett szabályozási környezetét és az EU szigorú, felhasználóközpontú keretrendszerét, így a GDPR, a DSA és a...
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2025
|
| Sorozat: | IUSTUM AEQUUM SALUTARE
21 No. 3 |
| doi: | 10.69695/ias.2025.3.07 |
| mtmt: | 36394829 |
| Online Access: | https://publikacio.ppke.hu/2782 |
| Tartalmi kivonat: | A tanulmány az algoritmikus elfogultságot mint jogi dilemmát vizsgálja, bemutatva a jelenség fogalmi alapjait, hatásait és a szabályozási kihívásokat. Bemutatjuk az Egyesült Államok széttöredezett szabályozási környezetét és az EU szigorú, felhasználóközpontú keretrendszerét, így a GDPR, a DSA és a mesterséges intelligenciáról szóló rendeleteket. Az dolgozat eredményeként kiemeljük az átláthatóság és az elszámoltathatósági mechanizmusok kulcsfontosságú szerepét az elfogultság mérséklésében, és hangsúlyozzuk az összehangolt globális szabályozási erőfeszítések sürgős szükségességét. A tanulmány rámutat arra is, hogy a meglévő végrehajtási mechanizmusok gyakran nem elegendőek a hatékony végrehajtáshoz. Különösen az algoritmusok tervezésében továbbra is fennáll a „fekete doboz” problémája, amely akadályozza az elfogultságok azonosítását és orvoslását, illetve a szabályozási keretek jelentős egyenlőtlenségeket mutatnak különböző csoportokkal szemben. A tanulmányban arra a következtetésre jutunk, hogy globálisan összehangolt szabályozási keret nélkül a meglévő erőfeszítések nem tudják hatékonyan kezelni a mesterséges intelligencia, így különösen az elfogultság kihívásait. A tanulmányban sürgetjük a globális kooperáció, amely meglátásunk szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelően lehessen reagálni a technológiai fejlődésére. The paper explores algorithmic bias as a legal dilemma, presenting the conceptual basis of the phenomenon, its effects and regulatory challenges. The fragmented regulatory environment in the US and the EU’s strict, user-centric framework, such as the GDPR, DSA and AI regulations, are presented. As a result of this paper, we highlight the key role of transparency and accountability mechanisms in mitigating bias and emphasise the urgent need for coordinated global regulatory efforts. The study also points out that existing enforcement mechanisms are often insufficient for effective implementation. In particular, the problem of ‘black box’ algorithm design persists, which hinders the identification and remediation of biases, and regulatory frameworks show significant inequalities between different groups. In this paper, we conclude that without a globally harmonized regulatory framework, existing efforts cannot effectively address the challenges of AI, in particular bias. In the paper, we urge global cooperation, which we believe is essential to respond appropriately to technological developments. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 18 97-114 |
| ISSN: | 1787-3223 |