A méhmagzat jogállása a Ptk.-ban
A tíz éve hatályba lépett Ptk. számos területen hozott vezetett be újításokat a magyar magánjogba, és alapelvi szinten mondta ki a magánjogi szabályok alkotmányos renddel összhangban való értelmezésének kötelezettségét. Úgy tűnik azonban, hogy a méhmagzat sok vitát kiváltó jogállásával kapcsolatban...
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2025
|
| Sorozat: | IUSTUM AEQUUM SALUTARE
21 No. 1 |
| doi: | 10.69695/ias.2025.1.07 |
| mtmt: | 36184274 |
| Online Access: | https://publikacio.ppke.hu/2683 |
| Tartalmi kivonat: | A tíz éve hatályba lépett Ptk. számos területen hozott vezetett be újításokat a magyar magánjogba, és alapelvi szinten mondta ki a magánjogi szabályok alkotmányos renddel összhangban való értelmezésének kötelezettségét. Úgy tűnik azonban, hogy a méhmagzat sok vitát kiváltó jogállásával kapcsolatban ez az újító szándék nem érvényesült. A tanulmány szerzője, úgy is mint a Ptk. kodifikációja során legtöbb magánészrevétel megfogalmazója, e látszólag változatlanul szabályozott kérdéssel kapcsolatos észrevételeit és javaslatait fejti ki. A tanulmány első részében a magzat alkotmányos jogállásával kapcsolatos kérdéseket vizsgálva kritikai éllel elemzi a terhességmegszakítás szabályozását, illetve az azzal kapcsolatban az ideiglenes Alkotmány alapján született alkotmánybírósági határozatokat, majd az Alaptörvény rendelkezései alapján – azt a történeti alkotmány kontextusába helyezve – keresi a választ arra, vajon milyen módon változott a magzat alkotmányos jogállása az alkotmányos jogfolytonosság helyreállítása révén. A tanulmány második részében a szerző a régi és a hatályos Ptk. szabályai alapján elemzi az emberi jogképesség kezdetét és a magzat jogállását, megvizsgálja az ún. feltételes jogképesség fogalmát, valamint felvet néhány olyan további kérdést, amely a magzat jogállását illetően valójában rendezetlen. Végül a szerző, de lege ferenda javaslatokat fogalmaz meg a magzat jogképességének az alkotmányos jogállásának, vagyis ember mivoltának jobban megfelelő szabályozásra, valamint a magzat jogállásával kapcsolatos további problémák rendezésére. The Civil Code, which entered into force ten years ago, has introduced innovations in Hungarian private law in several areas, and has declared the obligation to interpret private law rules in accordance with the constitutional order at a fundamental level. However, it seems that this innovative intention has not been implemented in relation to the much-debated legal status of the foetus. The author of this study, as well as the author of most of the private comments made during the codification of the Civil Code, makes his observations and suggestions on this apparently unchanged issue. The first part of the paper critically analyses the regulation of abortion and the Constitutional Court decisions on the subject, based on the Interim Constitution. Then, based on the provisions of the Fundamental Law, placing it in the context of the historical Constitution, it seeks to answer the question of how the constitutional status of the foetus has changed through the restoration of constitutional continuity. In the second part of the study, the author analyses the beginning of human legal capacity and the legal status of the foetus in the regulation the former Civil Code and the Civil Code in force, examines the concept of so-called conditional legal capacity, and raises some further questions that are actually unsettled regarding the legal status of the foetus. Finally, the author makes de lege ferenda proposals to regulate the legal capacity of the foetus more in line with its constitutional status as a human being, and to resolve further problems relating to the legal status of the foetus. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 36 85-120 |
| ISSN: | 1787-3223 |