| Summary: | A polgári jog szenzibilis alanya a fogyasztó, aki nem csak az információhiány miatt szorul jogi védelemre, de azért is, mert egy a rovására megvalósuló hibás teljesítés elhárítása érdekében rendszeresen híján van a megfelelő jogi szakismeretnek, valamint nem rendelkezik megfelelő tapasztalattal és anyagi háttérrel sem egy a vállalkozással szembeni jogvita kezdeményezéséhez, valamint annak sikeres lefolytatásához. A fogyasztóval szemben megvalósuló hibás teljesítés jogkövetkezményeire összpontosítva megállapítható, hogy az utóbbi években született uniós irányelvek hatására a hatályos Ptk. és kapcsolódó kormányrendeletei egyre több jogi reparációs eszközt újra értelmeztek, így a kellék- és termékszavatosság, valamint a jótállás körében is egyre sűrűsödik a módosuló szabályanyag.Fő célkitűzés, hogy a fogyasztók a hibás termékek vonatkozásában minél hatékonyabban érvényesíthessék a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó elsődleges igényüket. Újabban a zöld átállás jegyében az uniós jogalkotó egyre inkább a javítást preferálja, és ennek elfogadására ösztönzi a 2024 nyarán elfogadott javításhoz való jogról szóló (EU) 2024/1799 irányelvében a fogyasztót is. Bővülő lehetőségeit tekintve, a fogyasztó első látásra irigylésre méltó helyzetben van. Mégis az egyre bonyolultabbá váló, folyton módosuló intézkedések hálójában a fogyasztó tanácstalanná válhat, amit a vállalkozások vagy a gyártók könnyen arra használhatnak, hogy a reparációs eszközök közötti választás jogát magukhoz vonják. Mindez a jogvédelem hatékonyságát nem kívánt módon gyengítheti.
|
|---|