| Tartalmi kivonat: | A tanulmány célja, hogy megrajzolja a 2023-ban elhunyt Sólyom László, az AB első elnökének szólásszabadságképét, az „első” testület szólásszabadság tárgyú döntéseiből kiindulva. E gyakorlatot a tanulmány – a szűk terjedelmi keretek között elképzelhető mélységgel – bemutatja, és kritikai elemzés tárgyává is teszi. Az 1989–90-es rendszerváltozás utánminden fontos döntéshozónak, így az AB-nak is korábban ismeretlen feladatot jelentett azalkotmányos szólásszabadság megteremtése, alapvető tételeinek kidolgozása, majd azoktiszteletben tartása. A testület és első elnöke ebben a folyamatban élvonalbeli szerepet vállalt magára, a sokszor emlegetett „aktivista” szerepfelfogást vallva. A tanulmány túlnyúlika kezdeti döntések és utóéletük elemzésén, és kitér Sólyom AB-elnökségről való leköszönését követő, a témába vágó megnyilvánulásaira is. Következtetése szerint a Sólyom elnökölte AB sokat tett a szólásszabadság magyarországi megerősödéséért, amelynek hatásaima is érezhetők. Annak ellenére igaz ez, hogy a Sólyom által bevezetni kívánt és a testülettöbbségi támogatását elnyerő szólásszabadság-mércék a bírói gyakorlat, a jogalkotás ésa politikai döntések befolyásolására már a maguk idejében is csak kevéssé és ritkán voltak alkalmasak. De a szólásszabadság elvi alapjait az „első” AB hosszú időre érvényesenfektette le, azok mai jogrendszerünket is áthatják. A tanulmányban megfogalmazott kritikák ellenére ez az „első” testület hosszú távon hatást kifejtő öröksége, ami Sólyom szólásszabadság-felfogásának súlyának és az abból fakadó kezdeti alkotmányos gyakorlatjelentőségének fokmérője.
|
|---|