|
|
|
|
| LEADER |
00000nab a2200000 i 4500 |
| 001 |
publ1652 |
| 005 |
20251030144350.0 |
| 008 |
241111s2024 hu o 0|| Magyar d |
| 022 |
|
|
|a 1787-3223
|
| 024 |
7 |
|
|a 35197665
|2 mtmt
|
| 040 |
|
|
|a PPKE Publikáció Repozitórium
|b hun
|
| 041 |
|
|
|a Magyar
|
| 100 |
1 |
|
|a Ádány Tamás Vince
|
| 245 |
1 |
2 |
|a A fenntartható fejlődési célok nemzetközi jogforrási hézagai és a Laudato si' tanítása
|h [elektronikus dokumentum] /
|c Ádány Tamás Vince
|
| 260 |
|
|
|c 2024
|
| 300 |
|
|
|a 15
|
| 300 |
|
|
|a 17-31
|
| 490 |
0 |
|
|a IUSTUM AEQUUM SALUTARE
|v 20 No. 1
|
| 520 |
3 |
|
|a Ha a szavazási jegyzőkönyvek és a hivatalos sajtóközlemények alapján értékeljük, a Fenntartható Fejlődési Célok globális politikai támogatottsága elsöprőnek tűnik. Ennek ellenére az Agenda 2030 határozatból, amelyet hivatalos szavazás nélkül fogadtak el a világ vezetői az ENSZ Közgyűlésén, hiányzik a normativitás. Korábbi példák szerint még - elméletileg - kötelező erejű nemzetközi joggá válhat, bár ennek kicsi az esélye. Amikor a pozitív jogfejlődés ilyen kihívásokkal néz szembe a miénkhez hasonló szorongató időkben, a válaszok gyakran a jól megalapozott erkölcsi hagyományokból érkezhetnek: ez az egyik fontos indok a Laudato si' enciklikus levelének kiadásához - nem csak a katolikusok számára. A cikk vizsgálatának fő forrásait az ICJ 38. cikke határozza meg, a kutatási kérdést - a Laudato si' lehetséges szerepét a lege lata et ferenda nemzetközi jogban - általános nemzetközi jogász szemszögéből közelítjük meg. Ezek a források folyamatosan változnak, és az SDG-k számos jelét mutatják egy formálódó szokásjogi szabályozásnak - de a rendelkezésre álló idő nem elegendő e cél szokásos módon történő eléréséhez. Ennek ellenére elsöprő politikai támogatottság övezi az e Célok által leírt általános elképzelést és annak elfogadását a politikai és jogi retorikában, de ezek jogi értelemben még nem eredménykötelezettségek. A tanulmány konklúziója, hogy a Laudato si' segíthet a jogi hézagok pótlásában, és ösztönözheti vagy elősegítheti a jogi fejlődést, mivel már 2015-ben is jelentős hatással volt fontos jogfejlődési mérföldkövekre, mint például a fenntartható fejlesztési célokra és a Párizsi Megállapodásra.
|
| 520 |
3 |
|
|a If evaluated by the voting records and official press releases, the global political support for the Sustainable Development Goals seems overwhelming. Still, the Agenda 2030 resolution accepted without a formal vote by world leaders at the UN General Assembly lacks normativity. According to prior examples, it might still - theoretically - become binding international law, although the chances thereof are indeed slim. When positive legal development faces such challenges in pressing times like ours, answers may be offered by and sought in well established moral traditions: it is one important reason for the issuance of the Laudato si' encyclical letter - not only for Catholics. The main sources for the examination of this paper will be defined by Art 38 of the ICJ, the research question - a possible role for the Laudato si' in lege lata et ferenda international law - are approached from a generalist international lawyers perspective. These sources are constantly changing, and SDGs show many signs of a nascent customary legal regulation - but time is insufficient to reach that goal in the usual way. Still, there is an overwhelming political support for the general idea described by these Goals and acceptance of thereof in political and legal rhetorics, but these are not yet obligations of result in a legal sense. This paper suggest that Laudato si' - and Catholic Social Teaching - can help fill the legal lacunae and incite or foster legal development, as it already had a major impact on the legal breakthroughs in 2015 like the SDGs and the Paris Agreement.
|
| 856 |
4 |
0 |
|u https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/1652/1/IAS_2024-01_03_Adany.pdf
|z Dokumentum-elérés
|