Hatékony-e a magyar jog?

Milyen ösztönző hatásai vannak a magyar jogszabályoknak? Igaz-e, hogy a jogrendszer elősegíti a társadalom, a gazdaság hatékony működését? Célja le- het-e ez a jogrendszernek, elvárásként állítható-e a társadalmi hatékonyság elősegítése a jogszabályok módosításakor? A közgazdaságtan hatékonyság-foga...

Full description

Bibliographic Details
Main Authors: Katon Klára
Szalai Ákos
Format: Book
Published: Pázmány Press Budapest 2013
Series:A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvei. Tanulmányok 18
Subjects:
mtmt:1999766
Online Access:https://publikacio.ppke.hu/1173

MARC

LEADER 00000nam a2200000 i 4500
001 publ1173
005 20260310133233.0
008 240717s2013 hu o 000 zxx d
020 |a 9789633080900 
024 |a 1999766  |2 mtmt 
040 |a PPKE Publikáció Repozitórium  |b hun 
100 1 |a  Katon Klára 
245 1 0 |a Hatékony-e a magyar jog?  |c  Katon Klára  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |a Pázmány Press  |b Budapest  |c 2013 
300 |a 354 
490 0 |a A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvei. Tanulmányok  |v 18 
520 3 |a Milyen ösztönző hatásai vannak a magyar jogszabályoknak? Igaz-e, hogy a jogrendszer elősegíti a társadalom, a gazdaság hatékony működését? Célja le- het-e ez a jogrendszernek, elvárásként állítható-e a társadalmi hatékonyság elősegítése a jogszabályok módosításakor? A közgazdaságtan hatékonyság-fogalma több olyan elemet tartalmaz, amely a joggazdaságtani (vagyis a jogszabályokat a közgazdaságtan eszközeivel vizsgáló) irodalom szerint egy-egy jogintézmény, vagy éppen egy-egy jogrendszer vizsgálatakor értékelési szempontként felvethető a- a teljesség igénye nélkül: A jogrendszer elősegíti-e, ösztönzi-e azokat a magatartásokat, a társadalom tagjai közötti olyan kooperációkat, amelyek senkinek nem okoznak kárt, de néhányan jobban járnak miattuk? – Ezt nevezi a közgazdaságtan Pareto-hatékonyságnak. Ha egy jogszabályváltozásnak vesztesei is vannak, akkor hogyan viszonyul az ő veszteségük az ugyanazon változáson nyerők nyereségéhez képest? – Ez az ún. kompenzációs kritérium. A jogintézmények optimális mértékű humán-, fizikai és társadalmi tőke felhalmozásra ösztönöznek-e? – Ez pedig a dinamikus hatékonyság. (Létezik ezen túl az elosztás igazságosságát külön kihangsúlyozó hatékonyságmodell – amely számára az sem mindegy, hogy melyik csoport a nyertes és melyik a vesztes.) A jogtudomány egyes területein meghonosodott hatékonyságfogalom a közgazdaságtan nyelvén sokszor egyszerűen hatásosság: eléri-e az adott szabály azokat a célokat (és milyen költséggel, milyen károkat okozva), amelyet célként elé tűznek? A két szakma képviselői gyakran használják ugyanazokat a szavakat másmás tartalommal. Sok félreértés származik abból, a két tudományterület közötti párbeszédet nehezíti, hogy nem ismerjük fel: a „másik nyelven” ugyanaz a szó mást jelent. Ezen félreértések feloldásának egyik első lépése lehet az, ha szembesítjük a két tudományterület képviselőit azzal, hogy a két szaknyelv a gyakorlatban, egy-egy probléma elemzésekor hogyan, milyen értelemben használja ezt a roppant fontos szót. Ezen probléma megoldása irányába tett első lépésként szervezte meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézete 2012. május 11-én Hatékony-e a magyar jog? címmel első joggazdaságtani konferenciáját. A konferencia témái átfogták a tulajdonjog, a szerződési jog, a kártérítési jog, az eljárásjog, a társasági jog, a munkajog, a pénzügyi jog, a környezetjog, a fogyasztóvédelmi szabályozás és az alkotmányjog területét. Az olvasó a konferencián elhangzott előadások alapján készült írásokból tart a kezében egy válogatást. 
650 4 |a Jogtudomány 
700 1 |a  Szalai Ákos  |e aut 
856 4 0 |u https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/1173/1/Hatekony-e_a_magyar_jog.pdf  |z Dokumentum-elérés