| Summary: | I. Konferencia a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulója kapcsán
(15-18 óra között)
Előadók:
Tamás Edit (történész, Sárospataki Nemzeti Múzeum) — Sárospatak és a Rákóczi-kultusz (15.00-15.30)
Halzl József (a Rákóczi Szövetség elnöke)
- A Rákóczi Szövetségről (15.30-16.00)
Mezey Barna (jogtörténész, az ELTE-ÁJK dékánja)
-Rákóczi és a szabadságharc a jogtörténetben (16.00-16.45)
Nemeskürty István (irodalmár, történész)
-A Rákóczi-kor irodalmáról és történelméről (17.00-17.45)
II. Kerekasztal-beszélgetés a Kar eddigi nyolc évéről
(18-20 óra között)
Résztvevők:
Dr. Fodor György megbízott rektor, Dr. Radnay József dékán, Dr. Zlinszky János prodékán, Dr. Péteri Zoltán egyetemi tanár, Dr. Kilényi Géza intézetvezető egyetemi tanár, Dr. Jobbágyi Gábor dékán-helyettes, Dr. Horváth Attila egyetemi adjunktus, valamint már végzett és még aktív hallgatók.
III. Pázmány-napi tánc és mulatság a Spartacusban
(20.00 órától)
Nyílt levél minden Pázmányos hallgatónak és oktatónak!
Néhány gondolat a jogi kar közéletének állapotáról
Tisztelt Kolléga/Kollegina!
Mi, e levél írói a PPKE-JÁK megalakulásától kezdve az Egyetemhez kötődünk: előbb, mint hallgatók, később, mint egyetemi tanársegédek és doktoranduszok. Az első élményünk Zlinszky János professzor úr évnyitó beszéde volt, amelyben a Kar kitűzött céljairól ejtett néhány szót. Ezek között kiemelt helyen szerepelt a Pázmányon egy olyan fiatal jogászelit képzése, amely szakmailag-erkölcsileg egyaránt magas színvonalat képvisel majdan a társadalomban. A szakmai tudáson túl azt is célul tűzte ki az akkori Dékán, hogy a Pázmányról kikerült végzett hallgatók képesek legyenek visszahozni a társadalomba azt a régi-új szellemiséget, amelynek alapja a hit, a becsület és a közösségért való tenni akarás.
Ezen célok megvalósításának leghatékonyabb terepe kezdetben a hallgatók közötti önszerveződés volt. Az évek múltával a kezdeti lendület megtört. Manapság azt tapasztaljuk, hogy a kezdetben kitűzött célok felé történő továbbhaladásnak igen komoly gátjaként a Közöny jelentkezett a hallgatóságban. A hallgatói közélet lényegében megszűnt.
Szükségesnek érezzük, hogy a Kar oktatói és hallgatói újra, immár együttes erővel megpróbálják az ígéretesen induló, de mára már haldokló folyamatot újjáéleszteni.
Kiemelkedően fontosnak tartjuk a kiveszett hagyományok újraélesztését az egyetemi életben, hiszen bőven van mihez visszanyúlnunk az 1635-ös alapítás óta. Szeretnénk, ha a Pázmány Péter Katolikus Egyetem olyan rangra emelkedne a társadalomban, amely egyértelműsítené, hogy szellemi értelemben örökösei vagyunk a Pázmány Péter által Nagyszombatban megalapított Egyetemnek.
Ez azonban nem valósulhat meg addig, amíg az Egyetem, illetve a minket közelebbről foglalkoztató Jogi Kar nem képes betölteni azt a szerepet, amit alapítói megálmodtak a számára. Hallgatói közélet nélkül mindez pedig nem lehetséges.
Valljuk, hogy amennyiben megvalósulna és valóban egységbe kovácsoló erőnek bizonyulna ez a most induló szerveződés, sikere jelentősen segítené az Egyetem nemes céljainak megvalósulását. A sikerhez szükség van a tapasztalt oktatói kar és a vezetés erkölcsi-szellemi, olykor pedig ténylegesen aktív segítségére is, nem beszélve a legfontosabbról: a hallgatóság nyitottságára, befogadókészségére és az igazi egyetemista élet iránti igényére.
A hagyományok megteremtésének első lépcsőjeként rendezzük meg május 7-én (szerdán) első ízben a Pázmány Napot. A később szándékaink szerint minden évben megrendezésre kerülő esemény a nagyszombati Egyetem 1635-ös alapításának májusi évfordulójához kötődik.
Mindenkit szeretettel várunk! Gyertek el, és segítsetek abban, hogy a Pázmány tényleg olyan Egyetemmé váljon, amilyennek alapítói megálmodták!
Balogh András József (doktorandusz); Koltay András (egyetemi tanársegéd); Schmidt Beatrix (doktorandusz); Gerencsér Balázs (doktorandusz); Martonyi Zsuzsanna (egyetemi tanársegéd); Ugron Gáspár (doktorandusz); Gurbán Györgyi (doktorandusz); Morvái Attila (egyetemi tanársegéd)
:
|
|---|